Ma negyedik osztályig gyakorlatilag eldől, egy kisdiák továbbtanulhat-e, vagy szakiskolába kényszerül. Ezt az antimobilizációs trendet fordítaná meg egy ügyesen bevezetett kilenc évfolyamos általános iskola. A köznevelés szinte minden elemén változtatni kéne, és még úgy sem egyértelmű a siker. Rogán Antal már a 2016-17-es bevezetést emlegette, a szaktárca szerint viszont korai még erről beszélni. Ami biztos: érettségizni hamarosan már senki nem fog 18 évesen.
Megalázó megjegyzések, lehetetlen kérdések, hosszas kínzások – mindenki hallott már valamilyen horrortörténetet a hallgatók megbuktatására utazó egyetemi tanárokról, akik a gyengéket vagy a pecheseket a végén ki is csinálják. Oktatáskutatókat és pszichológusokat kérdeztünk arról, mi motiválhat a vizsgáztatás során egy hatalmával visszaélő tanárt.
„Azt érzékeltük, hogy mindegy, mit írunk, a döntéshozók úgysem hallgatnak a szakmára" – indokolja Radó Péter kutató, egyetemi oktató, miért hagytak fel tavaly társával, Setényi Jánossal OktpolCafé nevű szakmai blogjukkal. Az oktatási szakértő a HVG-nek beszélt a szakiskolai képzés erőltetésének hatásairól, pedagógushiányról, iskolai összevonásokról, kilencosztályos iskoláról.
Az oktatásügyi szakember szerint tud jó eszköz lenni a 9 osztályos általános iskola, de rossz bevezetése csak tovább növeli az amúgy is félelmetes különbségeket iskola és iskola között. A működő példa átvételére pedig kisebbfajta csodára lenne szükség.
A kormány kettős játékot játszik: egyfelől alulfinanszírozza a KLIK-et, másrészt elkanyarít a számára fejlesztési forrásokat, hogy azt kényszerből a működés finanszírozására fordítsa, amiről később azt mondja, hogy szabálytalan.
Noha a kétszintű érettségit elfogadták a pedagógusok, és a legutóbbi, publikálásra váró érettségi vizsgarendszer-elemzés szerint is megállta a helyét, a tanárok között terjed az a hír, hogy 2016/17-ben visszahozhatják az egyszintű érettségit. Ez az értesülés egy hétfői konferencián ismét megfogalmazódott, az Oktatási Hivatal munkatársa pedig kitérő választ adott. Az elmúlt években, Hoffmann Rózsa államtitkársága idején a legkevesebbet az érettségi változott – talán azért gondolják sokan, hogy ez sem maradhat változatlanul.
Az egyik legkiszámíthatóbban működő közszolgáltatási rendszer napok alatt katasztrófa sújtotta övezetté vált. Az iskolák most olvadnak be egy hatalmas bürokratikus gépezetbe, s maguk is adminisztratív szervezeti egységek lesznek. Ezzel nem az a legnagyobb baj, hogy eltűnik valami szabadságjog, hanem éppen az ellenkezője: eltűnik a szakmai felelősség és az elvárásokhoz való alkalmazkodás képessége. Radó Péter oktatáskutató írása.
